Bizony ám unokám, ez volt az én iskolám


Fátyolt terít az égboltra a hold,
Melyhez mindig egy-egy csillagot told,
Pajkos szellő süvít át a fákon,
Sötétség honol az egész tájon.

Az éj uralmára egy fénysugár vigyáz,
Melynek közepén áll egy ici-pici ház.
Ici-pici házban annál nagyobb zsibongás,
Hiszen mamával teljesen más a tanulás.

Mama! A fiú bársony hangon kiáltott,
Mond el nekem, hugi mégis kinek ártott?
Ilyen hasztalan feladványt kell csinálnia,
Mégis kinek kellene a matekot imádnia?

Drága kis unokám, hidd el nékem,
Minden sor mögé szorult egy kis értelem.
Küzdjünk még vele, mint lovag és a sárkány,
Holnap pedig suli, biztosan várjátok már.

Az én időmben ez termetes öröm lett volna,
Hiszen ’20-ban online oktatás lett mindenki sorsa.
Ti már nem is tudjátok mi is az a füzet,
A napló közepén lenni, sejtitek milyen érzés lehet?

Napló? Füzet? Mama, ez milyen nyelv?
Egyedül az online oktatást ismerem.
Nekünk digitális jegyzeteink vannak,
Azok sem kerülnek bajba, akik lemaradnak.

Az első a padba épített monitor,
X2 robot mindig az felett korhol.
Program jegyzet, Gamma jegyzet idő szerint,
Csak le ne kérdezzék az enyémet megint.

Az elsőben a tízujjas gépelés,
Még nem volt ekkora szenvedés.
A hologram kezelés a kedvenc órám,
De ez a matek igen idejét múlt már!

X2 micsoda? Zavarodott össze mama,
És az ábécé, a közös reggeli hol marad?
Az elnyújtott csoportos „köszönjük szépen”,
Ez már mind csak egyedül az én emlékem?

Nálunk nem robotok, beépített rendszerek,
Hanem tanárok voltak, egytől egyig emberek.
A közös játék a szünetben szinte szükséglet,
Vagy talán már nem is játszanak veletek?

Ahj mama, X2 az oktató robotunk ám!
Harmadik generációs, elfelejtetted már?
Az ábécét pedig az első nap chipbe kaptuk,
Pár óra alatt képes befogadni az agyunk.

X4 szerint holnap lesz processzor sokszorosítás!
Sokkal könnyebb lesz így a lecke másolás.
Szegény mama két szót ért nyolc helyett,
A tanulás mégis a legjobb a mama mellett.

Mellettem? Úgy hittem bohókás a kinézetem,
Amiért nem tudtok algoritmizálni énvelem.
Ugyan már mama! Egyik robotunk sem képes
Olyat sütni, mint a mamaféle édes-mézes!

Fátyolt terít az égboltra a hold,
Melyhez mindig egy-egy csillagot told,
A kis házban jóllakott lurkók álma száll,
Kikre másnap 2121-ben az iskola monitora vár.