A JÖVŐ SULIJA
Ebben a járványhelyzetben mindenki úgy érzi,
digitális oktatásban maradéktalaul elvérzik.
Kérdése tanárnak, diáknak, hogyan tovább?
A jövő iskolája vajon ez lesz leginkább?
Hiányzik már az iskola, osztálytárs,
néha még a tanár is és az elvárás.
Sok kérdés kering a fejekben és a neten,
fogalmazzuk meg, mit szeretnénk, ha lehetne?
Hogyan legyen az elnyűtt diák motivált?
A kérdés valóban, igen komplikált.
Tanárnak legyen az eszköze a biztatás,
mellyel értelmet kaphat a további folytatás.
Tanár és diákja, mint gondolkodó társakként
dolgozzanak együtt, mert annak eredménye
a jövőre nézve a megújuló gondolkodás képe.
A tanár legyen a bölcs, az útmutató,
a diák az új és még ismeretlen jövőkutató.
Használjuk fel minden okos technológiát,
ha a diák megakad, oldja meg a problémát.
Hiszen az okos telefon, a laptop, a virtuális tér,
mind alkalmasak, átvezessen a tudatlanság tengerén.
Végre elhagyhatnánk a nemtudás izgalmát,
ha a tanár sem szankcionál,
arra tanít, gondolkodjál!
A jövő iskolája nekem nem szól másról,
csak hogy gondolkodó legyen minden srácból.
Digitális eszközökkel jól láttatható minden tudás,
virtuális térben, képben megvan minden megoldás.
A jövő iskolája képességre épít, segít, fejleszt és szépít.
Nyomtatott könyvek helyett digitális, élvezetes óra,
kevesebb ökológiai lábnyomot hagyva a Bolygónkra.
Diákként sokszor álmodom a jövő iskolájáról,
hol a nemtudás megszűnik az oktatás mivoltából.


(Jaksa Ákos Attila 9.c Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium)