A jövő sulija

Néha azt sem tudom, hogy mi történt délbe,
Nemhogy mi lesz vagy volt 20 éve,
De most ráérek gondolkodni, hisz nincsen buli,
Morfondírozok, hogy milyen lesz majd a suli.

Bár a mostani dolgokat sem igazán tudom,
Jobb híján a Coopert is a szobámban futom.
Régóta nem voltam már az épületben,
A testem itthon, elmém az őrületben.

Emlékszem alsóban puha ágyakat jósoltam,
És a menzán valami mennyeit kóstoltam.
Most még a kelbimbó levest is megenném,
Ha csak egy napra is, de visszamehetnénk.

Tudom, hogy semmi sem örök,
Szóval lesznek még a salakon körök.
20,50 vagy 100 év múlva pedig főleg,
De hallani nem hallottátok tőlem.

Lehetnek majd robot tanárok,
„Bíp-bíp” vigyázzatok kislányok!
A technika ördög-e vagy angyal?
Attól függ, hogy éjjel van vagy nappal.

Még több gép és telefon
„Jaj, elejtetted, Gedeon?”
Az órán csend, üzenetet küldenek,
Miközben a fejükbe tudást ültetnek.

Billentyűzet surrogása szüntelen,
Gyerekek még, mindegyik bűntelen.
Net nélkül sötétben tapogattok…
Hova lettek a személyes kapcsolatok?

Noveczki Janka