Gyerekek, kik fájdalmasan mennek a gépbe,
Félnek, pedig csak egy kis hajacskát letépnek
Hogy milyen iskolába mennek ez itt eldől,
Ez a gép az élet, s a neve Fjúcsőr.


Ki nem akar tanulni, mehet a vascellába,
Ottan kényszerítik őket a tanulásra.
Egyedül vannak ott, míg végül sírdogálnak,
Kegyetlen az élet azokkal, kik ott kószálnak.


Ám ki tanulni akar, szorgalmas, jó gyerek,
Az tanulhat, játszhat, és még akár gépezhet.
Ha tán jóból rossz lesz vagy rosszból jó, cserélnek
Azt hiszik ezzel így jót tesznek, de tévednek.


Akinek a gép nem sorsol semmit, bajban van,
Nem jár iskolába, koldulhat, míg meg nem hal.
Ha esetleg kirúgnának, nincs visszaút
Megesznek a keselyűk, mint sima marhahúst.