Gyönyörű vagy.
Tudom:
Nem lenne szabad rád ilyet mondanom,
Hisz mélyzöld szemed minden lenne számomra,
Minden,csak épp nem oltalom.
Lenne tűz,mely világít,s melegen tart,
S mely éget,belém mély sebet mar.
Gyönyörű vagy!
Fáj rád nézni,s tudom.
Nem szabadna neked ilyet mondanom!
De ahogy fogod a kezem,s a szemembe nézel
Az sem érdekelne,ha így ölnél meg,
Zöldjeidben elrejtett méreggel.
Mert közben engem néznél,szüntelenül,
Én pedig hajadat simítanám,ügyetlenül.
Gyönyörű vagy!
Szavaid szebbek,mint minden más,mit ezelőtt mondtak nekem,
Hangodba pedig belereszket minden élő,s holt lelke.
Gyönyörű vagy!
Tudom,ennél szebb,s boldogabb sosem leszel!
Nem fogja ily´ módon ragyogni látni szemeidet,senki,soha többet!
Mert akkor vagy a legszebb és legboldogabb,
Mikor engem nézhetsz,
Mialatt Én lassan porig égek.