Mulatok és mulattatok,
A nyár kapuja nyitva áll,
Gyors folyó, dús bábok,
Örül, ki rátalál.

Ha kaszálják is sugaraim,
Mint aranyfüstös búzát,
Megterem gyümölcs bokrain,
Nincs, ki zengje búját.

Majd csend lészen és sötétség,
Meleg ágyba takar az est,
Vár minden, nincs kétség,
Nyugalmat s reményt vet.

S lám nem én vagyok, ki ragyog,
Csak egy csillag az egekben,
Régi gaz, új magok,
Nyújts számomra Kegyelmet!