Eszet vesztett,
Mert nem bírja ésszel,
Egyfolytában zakatol.

Ez nekem nem tetszett,
Mert nem bírtam ésszel
Az őrült gondolatot,

Hogy valamit tenni kell,
Különben semmi se lesz, ha nem.
Ettől a gondolattól óvakodj.

Óvakodj hisz bekebelez,
És sosem ereszt el
Az őrült gondolatod.

Beférkőzik fejedbe.
Rágondolsz az éjjel,
Vele telik a nappalod.

Kettőt pislogsz, vele ébredsz,
Besunnyogott az életedbe.
Az idő és ti hova rohantok?