nem jut eszbe semmi, csak hogy de jó lenne egyszer berúgni, vagy legalább betintázni, hogy minden olyan jónak nézzen ki
Te hánysz
én csak a fájdalmasan undorító szavaimat okádom ki
azaz csak magamban okádom a vörösen liluló szavakat, mert Te hánysz
segítenék, de nem tudom hogyan
csak hánysz és hánysz
egyre csak fogysz el, belülről kezdődik
látom eltűnni a májadat, ugye ez nem csoda ennyi alkohol után
szeretem, ha részeg vagy, olyankor nem nézel hülyének
a májad után a gyomrod a soros, eltűnnek
de te még mindig hánysz
segíteni akarok
de nem megy
már a lelkedet okádod, ez már vér piros
egy vértócsában ülünk, csak mi ketten
te okádsz, én csak csodállak
már nincs belőled semmi, a karjaimban tartalak
soha nem voltunk még ilyen közel egymáshoz
végre megérinthetlek, de Te már nem vagy
abbahagytad a hányást, már elfogytál
a vörös vért összegyűjtöm,
megiszom,
így legalább velem vagy