A macska mámora

Én szerintem nem vagyok érzelmes, de körülöttem mindenki úgy tekint a szerelemre mint a macskám a kint szálló fecskékre. Ezt több féleképpen is lehet értelmezni. A macskám fekete fehér. tetőtérben lakik, és az ablakból nézi a repülő, repülni tanuló fecskéket. Vágyik a madárra, de tudja, hogy soha nem kaphatja el, mert az üveg útját állja. Szemei összeszűkülnek, izgatott lesz. hiába a két zöld papagájunk, ő a kinti madarakat akarja elkapni. Azt hiszem ilyenkor azon gondolkozik, milyen jó lenne a szabadság. Vannak egyéb hóbortjai is a macskámnak. Amikor megjövök az iskolából, tűkön ülve várja, hogy kiszökhessen a lépcsőházba, hogy a pince felé vegye az irányt. Ha a pince kapu nyitva van, lemegy a pince legaljára és ott boldogan fetreng a porban. Hát nem ilyen a szerelem? Vannak mélypontok és magaslatok is. Amikor a macskám kimegy a lépcsőházba megszabadul a börtönéből ahol egész nap raboskodott. És ha már a fecskét nem kaphatta el egy jó porfürdő mámora kijár.