Mese egy fiúról, aki hisz egy szebb jövőben

Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy fiú, aki nagyon szeretett vitorlázni. Ha tehette a tengeren töltötte minden idejét, hajójával szelve a habokat. Magányos volt, mert nem szerette azt a világot, ami körülvette.
Egy tengerparti városban élt. Szemtanúja volt egy partravetett bálna elpusztulásának, akinek a halálát az okozta, hogy a tengerben úszkáló műanyag szemetet megette, mert tápláléknak hitte. Aznap este kétségbeesetten mesélte el a szomorú történetet otthon, de szülei azt mondták, hogy sajnos ilyen világban élünk, nem tehetünk róla. Dühösen szaladt el otthonról a barátaihoz, akik a parkban csoportosultak, mint mindig. Mikor odaért hozzájuk, egyik haverja épp egy zacskót dobott el, a többiek pedig műanyag pohárból szívószállal kólát szürcsöltek.
- Ebből elég! - Kiabálta, és körbenézett a parkban, amit elárasztott a sok szemét: cigicsikkek, palackok, szívószálak mindenütt.
- Ti is ugyanolyan idióták vagytok, mint mindenki ebben a városban! Bárcsak teljesülne három kívánságom! - kiáltotta, és ahogy ezt kimondta, mozdulatlan lett körülötte minden és mindenki. Hirtelen megálltak az utakon közlekedő járművek, és mozdulatlan szoborrá merevedtek az emberek, beleértve a barátait is. Még a kipufogókból, és egy távoli gyár kéményéből kavargó füstfelhők, sem hömpölyögtek tovább, hanem szürkévé festve az égboltot dermedten nyújtóztak el a háztetők felett. Most látszott igazán, hogy milyen koszos és csúnya a város, ahol élt. De még fel sem ocsúdott csalódottságából, amikor egy sirály szállt le a lábai elé, aki emberi hangon szólt hozzá.
- Ismerlek téged, gyakran láttalak a tengeren, a vitorlásodon, és láttam, ahogy végignézted a barátom, a kék bálna haláltusáját, akinek a gyomrát elzárta a műanyagszemét. Neked jó lelked van, úgy érzel, mint mi, természetet tisztelő teremtmények. Mi lenne a három kívánságod?
A fiú, miután felocsúdott meglepettségéből, összeszedte bátorságát, és így felelt:
- Szeretném, ha azonnal megszüntetnék a nylonzacskók, szívószálak, és egyéb egyszer használatos műanyagtermékek gyártását és árusítását! Ha senki nem szemetelne többé, és szelektíven gyűjtené mindenki a szemetet! Kívánom, hogy csak környezetbarát közlekedési eszközöket használjanak a világon a tömegközlekedésben, és az egyéni közlekedésben egyaránt!
- Szívemből kívántál! - felelte a sirály
És amint, ezt kimondta, visszatért az élet a ledermedt városba, de másképp! A park varázsütésre tiszta lett, a fiú barátai visszaváltható palackból itták a kólát, szívószál nélkül. Az égbolt kéken ragyogott, az elektromos autók és buszok, szinte hang nélkül gurultak tovább. A távoli gyár kéménye eltűnt, helyette napelemek csillantak meg annak tetején.
A fiú, mintha mély álomból ébredt volna, csodálkozva, de boldogan nézett körbe a jó levegőjű és tiszta városban. Itt a vége, fuss el véle? Remélem ez nem a mese vége, hanem egy egészséges és szép jövő kezdete, amelynek akár még mi is részese lehetünk. Induljunk el közösen felé! Jössz te is velem?