Lesz-e jövőnk!?

Felkeltem az ágyamról. Vészjósló hangok szűrődtek lentről. Gyorsan felkaptam a köntösömet, felhúztam a papucsot, és kiléptem a szobámból. Lesurrantam a lépcsőn, anélkül, hogy zajt csapnék. Megállapítottam, hogy a zaj forrása anyuék szobája volt. Odalopóztam az ajtóhoz, ami annak ellenére, hogy zárva volt, jól hallhattam, miről folyik a szó. Sokat veszekedtek, igazából minden témában, de rólam is esett szó. De mikor egy kérdés elhangzott, akkor minden más információt elnyomott, és csak csengett tőle a fülem. Lesz-e jobb jövőm, mint nekik? Megélhetem-e a szép kort? Unokázhatok-e még? Nem tudtam volna megválaszolni. Ez bonyolultabb, komplexebb kifejtést kíván…

Tegnap a suliban is ezt boncolgattuk. Hogy mit jelent a mostani generációnak a jövő? Csak most már bővült egy fontos szóval a kérdés: mit jelent a zöld jövő?
Először is… Mit jelent a zöld? Kiskoromban olyan könnyű volt ezt meghatározni, mert mikor elmondták az óvónénik, hogy ez csak egy szín, úgy vélekedtem, nincs jelentősebb szerepe. Akkor mindig az erdővel asszociáltam, és a fák zöldellő leveleire gondoltam… Imádtam mindig is a természetben sétálni. Számomra az volt a jutalom, mikor az iskola után apukámmal kimentünk a város melletti erdőbe, ahol még gombákat is találtunk. Akkortájt rengeteget esett az év minden évszakában. Akkortájt az erdő egészséges volt. Akkortájt a tél hideg volt, a nyár pedig kellemes meleg, elviselhető, és néha egy- egy nyári zápor is hullott. Akkortájt gyereknek éreztem magam. Akkortájt minden más volt.
Most már 16 éves vagyok. Hiába még nem értem el a 18. számot, de már is egy olyan témában kell elmélyülnöm, és nap, mint nap hallani felőle, amivel régebben az én korosztályomnak nem kellett foglalkoznia. Fel kellett hirtelen nőnöm. Hogy történhetett ez? Mindent csak szép sorjában.

A technika fejlődött. Én megismerkedtem az emberi alkotásokkal, így háttérbe szorult a természet. Az okostelefonoknak köszönhetően a szűk látóköröm kitágult, a világ kinyílt előttem, még ha képeken is. Fejlődött az ipar is és rengeteg újfajta eszköz került a piacra. Szebbnél szebb járgányokkal száguldoznak az utcán a fiatalok. Mindent modernizáltak. Minden folyamatot meggyorsítottak… Azt hinnénk, hogy ez a rohanó fejlődés csak hasznot hozhat. Hogy ebben a mai rohanó világban majd évtizedek kérdése, és teleportálhatunk, megállíthatjuk az öregedést, lassíthatjuk az időt, befolyásolhatjuk, mi emberek a természet törvényeit?! Amit az Isten úgy teremtett nekünk? Én is sokáig abban a tudatban éltem, hogy ez jó. Azonban, nem vehetjük félvállról a médiában elhangzott fenyegetéseket. A természet veszélybe került. A technikai fejlődés a természet romlását idézte elő. A gyárakból kiszivárgó szennyanyagok és a közlekedési eszközök kipufogójából jövő gázok okozzák az úgy nevezett globális felmelegedést. Ez annyit tesz, hogy az ózon réteg, ami körbeveszi szeretett bolygónkat, és védi a káros UV sugaraktól, melyet a Nap bocsát ki, egyre vékonyabb lesz. És mind emiatt van.
Problémát jelent továbbá a sarki jégpáncél folyamatos olvadása. A jegesmedvék, fókafajok, pingvinfajok otthona. Ezeket az állatokat a kihalás fenyegeti. Persze, ez nem azt jelenti, hogy ők az egyetlenek!!! A felmelegedés hatására ugyanis eltűnnek a természetes élőhelyek, mint például a tavak. A rideg téli tájon élők számára se lesz olyan hely, ami megfelelő hőmérsékletet biztosítana nekik. A legutóbbi ilyen eset a pusztító erdőtűz volt Ausztráliában. Mindenki felháborodva, mély együttérzéssel, mások adománnyal nézték végig, ahogyan az erdő elpusztul a benne élő állatokkal együtt. Sajnos ez van, ha későn kapunk észbe! A baj ott kezdődik, hogy nincs összetartó ereje az emberiségnek… Mert a tűz martalékává vált áldozatok és az ózonréteg nem válthatóak ki pénzben. Pénzzel nem lehet mindent jóvá tenni! Oxigénünk forrása a fák, amik a szén-dioxidot megszűrve képesek oxigénre bontani azt. De, ha az építkezésekkel, terjeszkedésekkel lezúzzuk az életet, akkor feltehetjük végre azt a kérdést? Lesz- e jövőnk így??? A válasz így már nem annyira kétséges, igaz? Azonban! Ha vajnyi esélyünk még is lenne arra, hogy helyrehozzuk ezeket az évtizedes hibákat, akkor cselekednünk kell, és igazán megfogni egymás kezét!
A megoldást kicsiben kell kezdeni.
- Mindenekelőtt: ne szemeteljünk! Semmiképp ne kerüljön hulladék a vizeinkbe! Ha szemetünk van, azt válasszuk szét anyaguk szerint! Ha van olyan hulladék, ami újrahasznosítható, akkor tegyük félre azokat is, hogy ne legyen szükség még több gyártására! Sőt, mi több, csökkentsük a gyári munkákat!
- Ültessünk minél több növényt, amik segítik elkerülni a szmogot a nagyvárosokban!
- Ne használjunk szatyrokat, amik nem tudnak elbomlani! A boltok mára már tartalmaznak olyan táskákat, amik környezetkímélőek. Vegyük meg a drágábbat! A Földért tesszük!
- Ne növeljük tovább a saját ökológiai lábnyomunkat. Fontos már fiatal korban beavatni ennek a fogalomnak a rejtelmeibe. Szánjanak a tanárok rá órákat!
- A mezőgazdaság fellendítése fontos szempont, ezért használjunk vegyszerekkel mentes trágyázási eljárást! Erre a legalkalmasabb a tehéntrágya, mert a szarvasmarhák emésztése fontos biológiai gázokat is tartalmaz és a Földnek is jót tesz az ürülékük. Használjuk bátran!
- Járjunk gyalog, ahelyett, hogy autóba szállnánk! Ha nagyon szükséges, akkor is inkább a tömegközlekedés a javasolt! Ez nemcsak a Fölnek, hanem az egészségünknek is jót tesz.
- Végül, de nem utolsó sorban figyeljünk arra, hogy a technikai fejlődés ne csorbítsa környezetünk állapotát! Használjuk fel a természetadta lehetőségeket, amiket tálcán kínálnak. Mint például a természetes erőforrásaink használatának előtérbe helyezése: szél, -nap, -víz, - földenergia!! És ha már autóval, akkor elektromossal!
Ezek a legfontosabb intézkedések, a kezdet, a Földünk újjáélesztéséhez. Az emberi faj mostanra elkezdte önpusztító tevékenységét. Régen azt hittük, teljesen másban kell keresni a veszélyeket. De rá kell ébrednünk végre, hogy az egyetlen veszély forrásai… MI VAGYUNK!

Tehát: Ne habozzunk! NE ELLENE, HANEM VELE! Ki tudja, meddig újul meg a természet…
Ezt jelenti számomra jövőm. A ZÖLD JÖVŐ!